Mikor fontos a sportdiagnosztika?

A sport évezredek óta fontos az emberek életében. A mindennapi mozgás és önmagunk fitten tartása elengedhetetlen része az egészséges életmódnak és az önfejlesztésnek. Ezt már az ókorban is tudták az emberek, főleg azt, hogy ha az ember sporttal akar foglalkozni, nagyon fontos, hogy fejlessze magát ezen a területen is.
Réges-rég, az ókori olimpiák idején is tapasztalatokon alapuló megfigyelések szerint igyekeztek a sportolók teljesítményét fokozni, hogy a lehető legjobbat tudják nyújtani. Hiszen mindig fontos volt az emberiség életében az, hogy a lehető legjobbat hozzák ki magukból, főleg, ha versenyre került a sor.
A tudományok fejlődése maga után vonta a sporttudományok fejlődését is, így a 19. század végétől sorra jelentek meg a sporttal kapcsolatos kutatási eredmények és ennek köszönhetően létrejöhetett maga a sportdiagnosztika is.

A sportdiagnosztika bemutatása

A sportdiagnosztika már a sportolás elkezdésének tervezésétől kezdve, célkitűzéstől, az ehhez szükséges tervező munkáról ( például a megfelelő edzésterv elkészítése), a tervező munka alapján összeállított sportbéli felkészülésről, majd lényegében az egész folyamat visszajelzéseként a versenyről, mérkőzésről jelen van.
A sportolók vizsgálata során a megfelelő tudományos háttér felhasználása elengedhetetlen a minél jobb teljesítmény elérése érdekében, akár versenysportról, akár szabadidősportról legyen is szó. Napjainkban ugyanis egyre nagyobb szerepet kapnak az objektív számadatok, amikor egy-egy sportoló teljesítményét vizsgálják a szakemberek. A pályán mutatott játék mellett a fizikai és állapotfelmérés során is kitűnnek olyan információk, amelyek segítségével komplex kép alakul ki az adott sportolóról.  Sokszor találkozhatunk olyan hobbi és amatőr sportolókkal, akik valamiért azt érzik, hogy sajnos megragadtak egy szinten és nem tudnak továbblépni, de ha megismerik önmagukat egy „adatrendszer” segítségével, s látják maguk előtt azt, amit eddig korábban csak éreztek, akkor befolyásolhatja őket abban, hogyan haladjanak tovább, tudatosan is.
A sportdiagnosztikai vizsgálatok és mérések eredményei alapján eldönthető, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű munka, megfelelő körülmények és edzésterv mellett megtörtént-e vagy pedig milyen változtatásokat szükséges meghozni ennek érdekében a további fejlődés és sportolás ideje alatt.

A sportdiagnosztikai teljesítmény befolyásolása

1. Motorikus tényezők (kondícionális és koordinációs képességek),
2. Fiziológiai összetevők (különböző funkciók szintje, összefüggései),
3. Pszichés változások (személyiségjellemzők, társas kapcsolatok),
4. Alkati összetevők (hosszúság, szélesség, körméretek, testzsír, fajsúly).

A magas versenyteljesítmények eléréséhez nélkülözhetetlen az optimális pszichikai állapot. A sportoló pszichikai tulajdonságainak összehangolása, a versenyre történő lelki felkészítése nélkül ma már nehéz elkezdeni bármit is, ugyanis a sportolónak helyben kell lennie ebben is. A sportoló fejlesztésének és fejlődésének célja az edzésterhelés elviselésének növelése, a monotónia- és a fájdalomtűrő képesség fokozása; kudarcok és sikerek, emocionális ingadozások megfelelő kezelésének elsajátítása a legfontosabb dolgok egyike.
Alkati tényezők alatt a szervezet különböző szerveiben létrejött morfológiai változásokat értjük. A leglátványosabb formában az izomrendszerben mutatkoznak meg ezek a változások. De, ugyanakkor ide tartozik az izomsejteken belüli mitokondriumok számának növekedése, az érfal megvastagodása vagy pedig az érhálózat bővülése.
A sportdiagnosztika segítségével a sportoló fizikai változásait nyomon követhetjük, melyek magába foglalják a szervezet szerv és szervrendszereinek jobb működését. Ennek következményeként az egyes szervek jobban tudják tolerálni a terhelést és magasabb alkalmazkodási kapacitást mutatnak. Javul a rendelkezésre álló oxigén kihasználtsága, az anyagcsere folyamatok hatékonysága és energia igénye, az energia raktárak feltöltése.
A motorikus tényezők közé tartoznak a mozgásban résztvevő motoros egységek számának és feszülési mértékének az optimalizálása, valamint bekapcsolódási sorrendjük szinkronba hozása. Az megfelelő izommunka révén a mozgásoknak nemcsak a technikai végrehajtása fejlődik, hanem energiafelhasználásuk is gazdaságosabbá válik.

Miért is jó a sportdiagnosztika?

Általában ha az ember sportol, vagy tűrés képességet igénylő hobbit űz, fontos, hogy tudja, mik a határai és azt is, hogy alapvetően ne bízza a véletlenre vagy szubjektív érzésekre a saját fejlődését. Főleg akkor, ha céljai is vannak a kiszemelt sporttal vagy hobbival.
A sportdiagnosztika segít számunkra abban, hogy elérhessük a céljainkat.
A diagnosztika megismerése jó, mert célja az aktuális edzettségi állapot felmérése és számszerűsítése. Ez elsősorban azoknak jó, akik állóképességi sportolók, illetve azoknak, akik szeretnének tudatosan edzeni, vagy egyszerűen csak kíváncsiak a teljesítőképességük határaira. A sportdiagnosztika abban segít, hogy az ott kapott információkat, adatokat felhasználva hatékonyabban használhasd ki a sportolásra szánt időt. Érdemes felkeresni egy szakembert és tovább is léphetünk az álmaink megvalósításához. A sportolás nem csak a sportolók életében fontos. A mozgással megőrizhetjük egészségünket mind fizikai, mind pedig mentális úton is.